Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

JÁRŐR [r-ő] főnév
  • 1. (katonaság) Vmely katonai egységből felderítésre, az összeköttetés fenntartására kiküldött kisebb, többnyire raj erejű kötelék. Felderítő járőr. Az erdőben járőrök portyáztak. || a. <Rendőrségnél, katonaságnál> vminek az ellenőrzésére, biztosítására kivezényelt, többnyire két személyből álló kötelék. Kerékpáros, lovas, motoros járőr. Az országutakon járőrök cirkáltak.
  • 2. (katonaság) Az a szolgálat, amelyet a járőr (1) végez. Járőrben voltam. □ Arra, míg él, emlékszik mindenki, mikor … sebesült meg, vagy mikor volt járőrbe. (Móricz Zsigmond)
  • Szóösszetétel(ek): járőrparancsnok; járőrszerep; járőrszolgálat.
  • járőri.