Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. [jăj v. jaj] <Testi fájdalom kifejezésére.> Jaj, nagyon fáj! □ Jaj, a hátam, jaj, a hátam Oda van! | Szomszéd bácsi kiporozta csúfosan. (Petőfi Sándor) Jaj, fiam, nagyon rosszul vagyok, jaj, gyere már segíts, igazétsd meg a fejemajját. (Móricz Zsigmond) || a. [jaj v. jajj] <Szúrástól, vágástól eredő v. hasogató, nyilalló fájdalom kifejezésére.> Jaj! Mi történt? Egy szögbe léptem.
2. [jăj v. jaj] <Kellemetlenül nagy hideg vagy nagy hőség kifejezésére.> Jaj de hideg ez a víz! Jaj, ez nagyon forró!
3. [jăj v. jaj] <Nagyfokú fáradtság, kimerültség, testi elernyedés, álmosság kifejezésében, főleg de, be fokozószók előtt.> Jaj de álmos vagyok! Jaj de elfáradtam! Jaj, elbóbiskoltam!
4. [jaj] <Lelki fájdalom, bánat, szomorúság, lehangoltság kifejezésére.> □ Egek Jaj! enyhítsétek emésztő Tüzemet, mert már megemészt ő. (Csokonai Vitéz Mihály) [A király] rátekinte a beteg! arcára: | Jaj! de vége van már, leesett az álla. (Arany János) || a. [jaj v. jăj] (gyak. közbevetésként) <Panasz kifejezésére:> sajnos. □ Piros rózsám hamar elhervadott, Szép szeretőm jaj elhagyott. (Tompa Mihály) De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni. (Ady Endre) Az élet az nagyon rövid, | de, jaj, oly lassan múlik el. (Kosztolányi Dezső) || b. [jăj v. jaj] <Fájdalmas, sajnálatos dolog közlését színező szóként.> □ Mostohának ugyan átka kicsit tenne: | Jaj de az apjának is van része benne! (Arany János) || c. [jăj v. jaj] <Fájdalmas dologra emlékezés kifejezésében:> haj!, hej! □ Édes szülém tanitott volna rája [= az imára] Jaj de régen temetőn a fejfája. (Tompa Mihály)
5. [jăj] <Szenvedésben, csapásban, bánatban való együttérzés, részvét kifejezésére.> Jaj, szegénykém, ne keseredj el, majd csak meggyógyulsz! Jaj de borzasztó! □ Jaj bizony, szegény Iszla fiú derék egy legény volt, nagyon kár érte (Jókai Mór)
6. [jaj] <Ijedség, megdöbbenés, rémület kifejezésére.> Jaj de megijedtem! Jaj de megijesztettél! □ "Oda van [Toldi] vége van! jaj, jaj!" sikoltának Minden ablakából a pesti utcának. (Arany János) Cudar boszorkány! Hová tetted a Deliancsát? Jaj! Megmondom. Csak eressz el. (Jókai Mór) || a. <Ijedt könyörgés kifejezésében.> Jaj, csak azt ne kívánd tőlem! Jaj, azt nem tehetem meg! □ "Miféle szerzet vagy? | Szólj, vagy visszalöklek [a kútba], vessz oda lenn, maradj!" "Jaj csak vissza ne lökj, | Jaj csak húzz fel innét, én volnék az ördög!" (Arany János) Jaj, ne vedd a karodra [beteg fiadat], még te is megkapod, ne csókold. (Móricz Zsigmond)
7. [jăj v. jaj] <Félelem, aggódás, szorongás kifejezésére.> Jaj, én nagyon félek! Jaj, mi lesz velem?! □ Jönnie kell új Dózsa Györgynek | S fog is jönni. | Jaj, félek, meg nem érem én, S ti se, drága, csüggedt bajtársak. (Ady Endre) || a. <Félelem és szabódás, szabadkozás kifejezésére.> □ Jaj ne bántson! kell sietnem, Elhull pártám, itt felejtem, Ah vegye el azt a forró száját. (Vörösmarty Mihály) || b. [jaj v. jăj] <Szorongással, féltékenységgel kapcsolatos panasz kifejezésében.> □ Remegés tör ki rajta [= a féltékeny feleségen], hogy többet nem kap tőle [= a férjétől] pénzt. Már mást szeret, már másnak adja, jaj, de szerencsétlen vagyok, de én tudtam előre, hogy el fogom veszíteni. (Móricz Zsigmond) || c. [jăj v. jaj] <Másért, főleg a szeretett személyért érzett aggódás, félelem, a szeretett személyt féltés kifejezésére.> □ Jaj, ne menj ki Lászlóm, jaj, ne menj ki szentem: | Valami hidegség úgy borzongat engem. (Arany János)
8. [jaj v. jăj] <Bosszúság, bosszankodás, ingerültség, (hirtelen) harag kifejezésére.> Jaj, ne zavarj már! Jaj, hogy mindig itt akadékoskodsz! □ Jaj, vége a cipőmnek! sopánkodik Kenderné, ma vettem. (Gárdonyi Géza) || a. [jaj] <Bosszúsággal vegyes panasz kifejezésében.> Jaj, de sok baj van veled! Jaj, már megint esik az eső! || b. [jaj] <Türelmetlen várás kifejezésére.> □ Leszáll az ágyról, motoz, jaj, de soká megy. (Móricz Zsigmond)
9. [jaj] (ritka) <Utálat, undorodás kifejezésében.> Jaj de büdös van itt!
10. [jaj] <Megütközés, nemtetszés, elítélés kifejezésében.> Jaj, de csúnya! □ Jaj be szennyes maga inge gatyája! (népköltés) Jaj de gyarló ember szegény predikátor! (Baksay S.) A török megáll és elvigyorodik. Jaj de csúnya ember. Úgy vigyorog, mintha harapni készülne. (Gárdonyi Géza) || a. <Megütközés és részvét kifejezésében.> □ Hozz hát ki [bort] egy kancsóval: az eszem Hadd áztatom meg s mondok egy okost. | Oh jaj, hová juttat még italod. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
11. [jăj v. jaj] <Korholásban, szemrehányásban, főleg ezek enyhébb változatában.> Jaj de csúnyán beszélsz (v. viselkedsz)! Jaj, hogy mondhattál (v. tehettél) ilyet!
12. [jăj v. jaj] <Csodálkozás, meglepetés kifejezésében, gyak. de, be fokozószóval kapcs.> Jaj, hogy megnőttél! Jaj de sokan vannak! □ Jaj, de megöregedett a tekintetes úr! (Mikszáth Kálmán) || a. [jăj] (népies) <Olyan magyarázat bevezetésére, amely azzal a csodálkozással jár együtt, hogy a szóban forgó dolgot kérdezni sem kellene, annyira természetes, hogy úgy van, úgy történt a dolog.> [Ki volt itt?] Jaj, nem tudod? Hát a fiam! □ "Hé izé mi baja lehet Annak az állatnak? | Szőre borzas, csontja zörgős, Szédelegve ballag." "Jaj, uram, hát a sok éhség! S hajna! Kétszereznők csak a tartást: Mindjárt lábra kapna." (Arany János)
13. [jaj v. jăj] <Csodálkozást is tartalmazó öröm, elragadtatás, gyönyörködés kifejezésére gyak. de, be fokozószóval kapcs.> Jaj, de szép! Jaj, milyen gyönyörű volt! □ Jaj be szép az a Pest, Istenem, be szép! (Czuczor Gergely)
14. [jaj v. jăj] <Elragadtatást, lelkesedést, nagyfokú tetszést tartalmazó feleletben, hangulatkeltő, fokozó szóként, a csodálkozás mozzanata nélkül.> Jaj de helyes! Jaj de édes ez a gyerek! □ Kék a szárnya, zöld a lába Jaj, be szépen jár! (népköltés) Szép ember-e a fejedelem? Jaj lelkem, azt ki sem lehet mondani. (Jókai Mór) Jaj, de gyönyörű vagy, te, kis cica! (Móricz Zsigmond)
15. [jaj] <Öröm, lelkendezés kifejezésére.> □ Meséljen valamit, gazduram, jobb lesz; legalább kegyelmednek sem fájul meg a szeme, mi sem szundikálunk. Jaj, napám [= nagyapám], meséljen valamit, hogy az isten is áldja meg! (Petőfi Sándor) Zsuzsi én szeretem magát, s addig nem nyugszom, míg feleségül nem veszem! Jaj Istenem! sikoltá az ártatlan lélek, nyakamba borult és sírt örömében. (Gyulai Pál) És egyedül lakunk benne? dadogta félve édesanyám. Egyedül? Ha csak a pókok nem hegedülnek a filedbe. Jaj Istenem, ilyen boldogság sírt édesanyám, törülgette a könnyeit s harapta a szája szélét, hogy fojtsa a sírást és nevetést. (Móricz Zsigmond)
16. [jaj] <Vidám v. tréfás, gúnyos tánckurjantásban, rendsz. de, be fokozószó előtt.> □ Vékony cérna, kenderszál, Jaj de kicsin maradtál! (népköltés) Leszakadt a pincelakat, Jaj de vén szeretőm akadt! (népköltés)
17. [jăj v. jaj] <Megkönnyebbülés kifejezésében.> Jaj, csakhogy ezektől is megszabadultam! □ Jaj Istenem, teremtőm! sóhajtott fel a fiatal asszony [, mikor elmentek az ittas vendégek]. (Móricz Zsigmond)
18. [jăj v. jaj] (bizalmas, kedveskedő), <Érdeklődés felkeltésére főleg kisgyermeknek.> Jaj, mit hoztam neked!
19. [jaj] <Indulatos fenyegetés kifejezésében.> Jaj, most mindjárt agyonütlek, te büdös kölyök! || a. <Tréfás fenyegetésben.> Jaj, most mindjárt megeszlek!
20. [jăj v. jaj] <Vágyakozást, vmire vágyódást tartalmazó közlés bevezetésére.> Jaj, csak itt lenne már! Jaj, ha én azt úgy tudnám! □ Ejnye mi az istennyila! | Üres már a láda fia? | Üres ám | Jaj pedig be ihatnám! (Petőfi Sándor) Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy felengednének az emberek! (József Attila) || a. [jăj v. jaj] <Szomorúsággal, bánattal, lehangoltsággal színezett óhaj, vágy kifejezésére:> haj!, hej!, ó! □ Szép magyar leventék, aranyos vitézek! | Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek. (Arany János) || b. [j!j v. jaj] <Honvágy festésében, fájó, sajgó érzés kifejezésére:> haj!, hej!, ó! Jaj de jó volna hazamenni! □ Messzi honom tája körül jaj be kék Azt se tudom, hegy-e az ott vagy az ég. (Arany János)
21. [jăj v. jaj] (bizalmas) <Kérdés, kérlelés bevezetésére, rendsz. az érdeklődés, tetszés mozzanatát is sugalmazva.> □ Mi a fránya az? Szomorú darab? Jaj, kérlek csak szomorújátékot ne adjatok! (Jókai Mór) Jaj tekintetes úr Tessék mán eligazítani, hun a huszárkaszárnya? (Móricz Zsigmond)
22. [jaj v. jăj] (bizalmas) <Ellenvetés, elutasítás bevezetésére.> Jaj, ne is kérdezd; Jaj csak ezt ne mondd. □ Ágnes asszony, A tömlöcbe gyere mostan. | "Jaj, galambom, hogy mehetnék, Míg e foltot ki nem mostam!" (Arany János) Jaj, barátom, azt ne is keresse Elutazott a báró úr még az éjjel. (Jókai Mór) || a. [jaj v. jăj] <Gyengéd ellenvetés bevezetésére.> Jaj, nem úgy van ám az! || b. [jăj] (népies) <Fölényes feleletben, leintésben, rendreutasításban:> hja! Jaj, öcsém, sokat nem tudsz te még! || c. [jaj v. jăj] [Tréfás, évődő ellenkezés bevezetésére.FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDIT+ITRD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"CS:also/CSFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"CS:also/CSFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"CS:also/CSFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDIT+ITFD:"Stílus"/FD:"Stílus"IT+ITRD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDIT+ITIT+IT