CIMBALMOS főnév -t, -ok, -a
Az, aki tud és szokott cimbalmozni. Műkedvelő cimbalmos. || a. Cigányzenekarnak, népi zenekarnak a cimbalmon játszó tagja. □ De a kocsma bezeg hangos! | Munkálódik a cimbalmos. (Petőfi Sándor) Cimbalmos volt, de a fogságban megtanult hegedülni. (Kuncz Aladár)