Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉBRESZTÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban) Az ébreszt (1–2) igével kifejezett cselekvés, az a cselekvés, hogy vkit, vmit ébresztenek; keltés. Korai ébresztés. A gyerekek ébresztése az én dolgom. A lelkiismeret ébresztése. || a. Ennek hangban v. mozgásban való megnyilvánulása. Ébresztést kér: <a telefonközpontot> kéri, hogy a bejelentett időpontban telefoncsengetéssel ébressze fel. Semmi ébresztésre nem mozdult. Nem hallotta az ébresztést.
  • ébresztési.