SZILLOGIZMUS főnév -t, -ok, -a (régies írva: syllogismus is) (filozófia)
A következtetés egyik formája, amely két tételből, mint logikai előzményekből vezeti le az új igazságot tartalmazó zárótételt. □ Tömött syllogismusokban tud már beszélni. (Jókai Mór)
szillogizmus.