SZÉTKÖLTÖZIK tárgyatlan ige
<Két v. több személyből álló közösség, csoport egyik tagja> a vele együtt levő másiktól elköltözik (1). Az omladozó ház lakói, a család tagjai, a társbérlők szétköltöztek. || a. Házastársi életközösség megszüntetése végett vki más helyre költözik. A férj s a feleség szétköltözött.
szétköltözés; szétköltöző; szétköltözött; szétköltöztet.