Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Folyó- v. állóvízben> minden oldalról vízzel körülvett kisebb-nagyobb, de nem világrész nagyságú szárazföld. Kis, nagy sziget; hosszúkás, kerek, keskeny, széles sziget; kopár, puszta, sziklás sziget; lakatlan, rejtelmes sziget. □ A Duna zöldellő szigetének gallyain édes | Hangzatokat zengett a búsuló fülemile torka. (Czuczor Gergely) Könnyű hajóval jártam nagycsendű óceánon S banános szigeteknél suhantam el az éjjel. (Tóth Árpád) Öreg magyar szívéhez oly közel volt | Október ősze Margit szigetén (Juhász Gyula) || a. (átvitt értelemben, választékos) Védelmet, biztonságot nyújtó hely; menedék. Sziget a mi otthonunk; (mitológia) a boldogok szigete: az az elképzelt sz., ahol örök tavasz, gondtalan, zavartalan boldogság uralkodik; a költészet, a szerelem szigete. □ Szigetje E kicsiny lak a nagy rengetegnek. (Tompa Mihály) Mind a kettőjüknek megvolt a saját kis lelki szigete, ahol meg tudott nyugodni, és el tudott zárkózni. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Olyan hely v. az embereknek olyan kisebb csoportja, amely lényegesen különbözik v. elkülönül az őt minden oldalról körülvevő nagyobb területtől, ill. embertömegtől, sokaságtól. (nyelvtudomány) Nyelvjárási sziget: kisebb nyelvjárási csoport más nyelvjárás területén. A magyarság szigetet alkot Európában az indoeurópai népek között. □ Szigetenkint szerte az idegen nemzet Erős hunok ellen soha nem rezzenhet. (Arany János)