SZERELMESKEDIK [e-e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék
Szerelmesével enyeleg, ölelkezik, csókolózik, szerelmi játékot űz. Szerelmeskedik vkivel. □ Szerelmeskedni nem fog tán az ördög. Nevetségessé lenne mindörökre. (Madách Imre) || a. (ritka) Szeretkezik. □ Egész nap ivott, táncolt, verekedett és szerelmeskedett. (Jókai Mór)
szerelmeskedés; szerelmeskedő.