SZEMESZTER [ë-ë-ë v. e-e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
iskolai,
elavulóban)
<Egyetemeken v. főiskolákon> tanulmányi félév. □ Magánszorgalomból már előre megtanultam öt kötetet az elmebetegségekről, holott csak jövő szemeszterre iratkozom be. (Karinthy Frigyes) Pár egyetemi szemesztere alatt feltűnően lesoványodott. (Babits Mihály)
- szemeszteres; szemeszteri.