SZEKEREZÉS [e-e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
népies)
- 1. Szekéren való utazás. Orvos, patika után való szekerezés. □ Ne vigyük édesanyámat arra a nehéz szekérútra
Mit cipeljék a szegény öregasszonyt magukkal egy hétig tartó szekerezésre. (Móricz Zsigmond)
- 2. Szekérrel való fuvarozás, szállítás; teherhordás. A szekerezéssel igen jól keresett.
- szekerezési.