SZEGEL [ë-e] tárgyas ige -t, -jen [ë] szögel
Szegez (1,5).
A cipész szegeli a cipőt. □ Az udvaron
ládákat szegeltek vagy bontogattak. (Krúdy Gyula)
- Igekötős igék: beszegel; felszegel; kiszegel; leszegel; megszegel; odaszegel; összeszegel; rászegel; végigszegel; visszaszegel.
- szegelés; szegeletlen; szegelget; szegelhető; szegelt; szegeltet.