SZÉPTEVÉS főnév (régies)
A teszi a szépet szólással kifejezett cselekvés, tevékenység, megnyilatkozás; főleg társaságban, összejövetelen a nőknek v. egy nőnek való bókolgatásból álló udvarlás. □ A hölgyek körüli széptevései sohasem sikerültek. (Vas Gereben) Unalmas volt
végighallgatni a Kopereczky széptevéseit, parlagi bókjait. (Mikszáth Kálmán)
széptevési.