SZÉTZAVAR tárgyas ige (néha bizalmas)
<Sok együtt levő élőlényt, tárgyat> erőszakosan szanaszét kerget, hajt. Szétzavarták a tüntetőket. A pajkos gyerekek szétzavarták a libákat. □ Én békét szerzek, dugd be a kardodat, Avagy segíts e népet szétzavarnom. (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) A megmenekült csónakokat
szétzavarta a vihar. (Jókai Mór)
szétzavarás; szétzavargat; szétzavarható; szétzavaró; szétzavart; szétzavartat.