SZÉTTERÜL tárgyatlan ige
Szétnyílva, szétfolyva v. szétszóródva nagyobb területen elterül. Szoknyája szétterül a földön. A megáradt víz szétterül a völgyben. □ Ruhája szétterülve Mint hableányt tartá fen egy korig. (Arany JánosShakespeare-fordítás) [A csermely], ahol
sziklarétegre ér, szétterül rajta, mint egy ezüst abrosz. (Mikszáth Kálmán) || a. Egyre nagyobb területre borul rá. Szétterül a köd, a sötétség. □ Amint szétterül az esti homály, látom, hogyan szállingóznak oda a lányok, később a legények. (Gárdonyi Géza)
szétterülés; szétterülő; szétterült.