SZEZON [ë v. e] főnév -t, ok, -ja (
régies írva: saison is)
Évad (1a); idény.
Báli, színházi, vadászati szezon; →
holt szezon; tavaszi, nyári, őszi, téli szezon. Most van a befőzés szezonja. □ Bérekesztették a verebesi saisont. (Tolnai Lajos) A gonoszságnak tulajdonképpen nincs szezonja. (Ady Endre) Nincs többet tavasszal Velence
és minden szezonban huszonöt kalap! (Hunyady Sándor)
- Szólás(ok): (tréfás) összetéveszti a szezont a fazonnal: annyira tájékozatlan, hogy a legegyszerűbb dolgokban sem tud eligazodni, tájékozódni.
- Szóösszetétel(ek): 1. szezonáru; szezonbérlet; szezonkezdő; szezonnyitás; szezonzárás; 2. előszezon; főszezon; uborkaszezon; utószezon.
- szezonú.