Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉTTÉP tárgyas ige
  • 1. Két v. több darabra eltép vmit. Széttépi a papírlapot. Hiába kötözték meg, széttépte a köteléket. □ Mutassa a levelet. – Az már nincs meg – Hol van? – Valahol a papírkosárban. Széttéptem. (Móricz Zsigmond) || a. <Embert, állatot, ill. a testet> tépve szétszaggat(ja); szétmarcangol. A tigris széttépte a vadászt. □ [A két gyereket] széttéphette volna a vén fenevad, ha ott kapja. (Jókai Mór) Megmozdul a tömeg, és… visszadühödik farkassá, s széttépi a közéjük keveredett rókát. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben) <Kapcsolatot, köteléket, szerződést> megsemmisít; érvényét erőszakosan megszünteti. Könyörtelenül széttépte a családi köteléket. A fasiszta Németország széttépte a versailles-i békeszerződést. □ És el ha taszít apa, férj ha le űz, Széttépi vadúl ami együve fűz: Oh jertek az őshöz, az apához! (Arany János–Goethe-fordítás) A tegnapi botrány elég ok nekünk, hogy "mi" legyünk a sértett fél, aki széttépi a kötést [= az eljegyzést]. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Ábrándot, illúziót> eloszlat, megsemmisít. □ [A csapás] minden reményét széttépi. (Vas Gereben) Mennyi fájdalmába került, míg széttéphette legszebb álmait! (Gyulai Pál)
  • 3. (átvitt értelemben, régies) <Személyeket> erőszakkal elválaszt egymástól. □ Úgy fogják egymás kezét, mintha attól félnének, hogy valami fátumerejű hatalom széttépi őket. (Jókai Mór)
  • széttépés; széttépet; széttépett; széttéphető; széttépő.