Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉTTÁR tárgyas ige
  • 1. <Páros testrész> kétfelé egészen kifeszít. Széttárja karját, lábát, szárnyát. □ Reszketve tárta szét karjait, hogy leányát keblére ölelje. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) □ Az éj széttárja holló szárnyait. (Madách Imre)
  • 2. <Ablakot, ajtót, kaput> egészen kinyit, kitár. Széttárta az ablakot, hogy beáradjon a friss levegő.
  • 3. Kiterjeszt, kiterít vmit. □ Széttárva a kezében tartott pecsétes pergament, elkezdi olvasni. (Jókai Mór)
  • széttárás; széttáró; széttárt.