Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉTRONCSOL tárgyas ige
  • 1. <Tárgyat, élő testet, szerves anyagot> pusztítva v. erőszakosan apró, elemi részecskékre zúz, bont. A ruhára fröccsent kénsav szétroncsolta a szövetet. A vihar a sziklákon szétroncsolta a vitorlást. A fehér vérsejtek a testbe került idegen anyagot szétroncsolják és feloldják. A vonat szétroncsolta a lábát. □ A golyó szétroncsolja a kisagyat, s az öntudat azonnal megszűnik. (Kosztolányi Dezső) A szódásüveg felrobbant Géza kezében, és… szétroncsolta a karját. (Karinthy Frigyes)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) Nyugalmat, lelki egyensúlyt feldúl, elpusztít; szétrombol.
  • szétroncsolás; szétroncsoló; szétroncsolt; szétroncsoltat.