Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉTREPÜL tárgyatlan ige
  • 1. <Repülni tudó állatokból, ritk. repülőgépekből álló csoport> egyedekre bomolva, több irányban elrepül. A lövés zajára a madarak a szélrózsa minden irányában szétrepültek. || a. (átvitt értelemben, ritka) <Vmely közösség több tagja> több irányban váratlanul, gyorsan és gyak. véglegesen eltávolodik egymástól. □ Tiszttársaim szétrepültek, ki ide, ki oda. (Arany János)
  • 2. <Könnyű tárgyak kisebb-nagyobb tömege a levegő mozgására> részeire szakadva v. egyedeire bomolva több irányban szétszóródik. Szétrepülnek a füzet lapjai, a fa levelei. || a. <Robbanás következtében> hirtelen szétmegy, szétszóródik. Szétrepültek a gránátszilánkok.
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) <Hír> több irányban nagyon gyorsan elterjed. □ A Fergettyűvárból az a hír repült szét, hogy Bodza meg Ojtoz felől nagy népségek jönnek. (Jókai Mór)
  • szétrepülés; szétrepülő; szétrepült.