Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Együtt levő két v. több ember, állat> egymástól elválva más-más irányba megy; <csoport, közösség> elszéled, feloszlik, esetleg szerkezeti lazulás miatt. Szétmegy a nyáj, a társaság. □ Vendégnek a java szétment (Arany János) Az igaz, volt delegáció, de már szétment. (Mikszáth Kálmán) || a. (sport) Szétmennek: <birkózók, ökölvívók> a küzdelmet újabb akcióig abbahagyják, rendsz. a mérkőzést vezető bíró utasítására. Az ökölvívók egy szempillantás alatt szétmentek.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Összetett természeti jelenség> szétválik, és részei, egyedei más-más irányban haladva eltávolodnak egymástól; eloszlik. Szétmegy a felhő. A szórólencsén áthaladó sugarak bizonyos szög alatt szétmennek.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) <Több küldemény> egy helyről más-más irányba kerül úgy, hogy szétviszik, széthordják. Innen mennek szét a levelek. Szétmentek már a csomagok? || b. (átvitt értelemben) <Hír> elterjed. □ Amint a konferencia híre szétment a vármegyében, mindenki erről beszélt. (Mikszáth Kálmán) A különös esetnek szétment a híre. (Tömörkény István)
4. (átvitt értelemben, bizalmas) <Több vonal, út, hosszúkás tárgy> olyan helyzetű, hogy egy bizonyos pontban több irányba ágazik; szétválik, kettéágazik. Itt szétmegy a két párhuzamos út. A középig összetart a két vonal, onnan kezdve szétmegy.
5. (átvitt értelemben, bizalmas) <Tárgy> darabokra esik, szétválik. (túlzó) Majd szétmegy a fejem. v. úgy fáj a fejem, hogy majd szétmegy: nagyon fáj a fejem. Szétmegy a kezében a doboz. □ Amint felforrt a víz, [a hurka] már szét is ment. Kanállal ettük meg. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Ruhanemű> elszakad, szétmállik, szétfoszlik, elrongyolódik. Szétmegy rajta a ruha. □ [Addig ütögette] a sipkát a földhöz, míg szét nem ment (Jókai Mór)
6. (átvitt értelemben, bizalmas) <Szilárd, v. puha anyag nyomás, húzás v. ütés következtében> kiterjedtebbé válik; ellapul. Szétmegy a bádog, ha kalapálják. Húzni kell a rétestésztát, hogy jobban szétmenjen. A nyers tészta gyúráskor hamar szétmegy. || a (átvitt értelemben, bizalmas) <Nyúlós v. folyékony anyag> szétfolyik, rendsz. úgy, ahogyan nem kellene. Szétmegy az enyv; szétmegy a tinta a papíron. || b. (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) (Úgy ,) hogy szétmegy: <fenyegetésben:> nagyon erősen, kíméletlenül <megver vkit>. Úgy elverem, hogy szétmegy. Akkora pofont kapsz, hogy szétmégy.
7. (átvitt értelemben, bizalmas) <Ember, főleg nő> annyira meghízik, hogy egészen formátlanná válik. Szülés után nagyon szétment. □ Nyolc esztendő tellett azóta ; ezen az asszonyon meglátszott. Jól túlhaladta a negyvenet, szétment. (Kaffka Margit)
8. (átvitt értelemben) <Birtok, vagyon> kicsúszik tulajdonosa kezéből, v. szétszóródik, felaprózódik. Az egész vagyon szétment. □ Úgy szétment a pénz, mint a pehely a viharban. (Csiky Gergely)
9. (átvitt értelemben, bizalmas) <Emberek közötti kapcsolat> felbomlik, megszakad. Szétmegy a barátság, a parti. □ Szeress belé most már nem mehet szét a dolog. (Justh Zsigmond) A dolog [= az alku] még szétmehet. Tegyünk úgy, mintha semmit se beszéltünk volna. (Mikszáth Kálmán)