Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Emberekből v. más élőlényekből álló csoportot> megfélemlítéssel, erőszakkal szétszóródásra, menekülésre, kényszerít. Lovasrendőrökkel akarták szétkergetni a felvonuló tömeget. A kutya szétkergette a legelésző libákat. || a. (átvitt értelemben) <Vmely közösséget, testületet, szervezetet> kíméletlen erőszakkal v. önkényesen feloszlat. A cári kormány szétkergette az első Állami Dumát, mert nem bizonyult elég engedelmesnek. □ A gondatlan, hiába fizetett tisztviselőséget szétkergeti. (Vörösmarty Mihály) Combes Emil úr, a [francia] radikálisok öröme, szétkergeti a szerzeteseket meg az apácákat. (Ambrus Zoltán) A császár kénytelen volt szétkergetni a Reichsrathot [= az osztrák országgyűlést]. (Móricz Zsigmond) || b. (ritka,irodalmi nyelvben) <Családot> otthonából kiver v. elüldöz, úgyhogy tagjai egymástól elszakadva más-más helyre kerülnek. □ Ottan függtem én Testvéreimmel szűlőnk kebelén; Letépe minket és szétkergetett A bosszujában rémes fergeteg. (Petőfi Sándor) A veszély a háztűzhelytől szétkergette a családot. (Kemény Zsigmond)
2. (választékos) Több irányba hajtva eloszlat vmit. Egy hirtelen támadt szél szétkergette a felhőket. □ Hadonászó kezeivel gyorsan sietett szétkergetni a füstöt. (Mikszáth Kálmán)