Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉTKAPKOD tárgyas ige
  • 1. <Több ember vmely árut> rövid idő alatt megvásárol, és sietve széthord. Az olcsó burgonyát pillanatok alatt szétkapkodták. □ [Az árus] mézeskalácsból való szíveit, huszárjait és bölcsőit gyorsan szétkapkodják. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, ritka) <Több ember több személyt> egymás után rövid idő alatt, egyenként magával visz, kül. hogy segítse v. vendégül lássa. A falusiak szétkapkodták a nyaraltatásra érkezett gyerekeket. □ A jó háziasszonyok szétkapkodták [a börtönből kiszabadult]… olaszokat, s megnyitották előttük a házukat. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) <A szél> hirtelen felkapva széthord vmit. □ Olykor nehéz füst üli [a hegy] ormait, mit a vihar kanyargva kapkod szét a légbe. (Jókai Mór)
  • szétkapkodás; szétkapkodó; szétkapkodott.