Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Lehullva, kihullva szétszóródik. A láda feneke kiesett, az áru széthullott. A kiszakadt párnából a toll széthullott. □ Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét, Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. (Petőfi Sándor) Az üszkök széthullottak a tengerbe. (Jókai Mór) || a. Vmi széthull: szétesik, és a benne levő anyag kihull v. szétszóródik. Széthullott a csomag, a köteg.
2. Részeire, darabjaira, elemeire hull, esik, bomlik. Rálépett egy göröngyre, s az menten széthullt. Egy szikladarab leesett és széthullt. Haja kibomlott, széthullott. □ Portested is széthulland így, De száz alakban újolag felélsz. (Madách Imre) Régi rózsa Széthull némán. (Tóth Árpád) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmi széthull: emberi közösség, szervezet egysége, összetartozása megszűnik; felbomlik. A csapat széthull. Volt egy kis társaságunk, de széthullott. □ Mint oldott kéve, széthull nemzetünk. (Tompa Mihály) Széthull a nagy ország, elzüllik a szittya. (Arany János) A család a természet törvényei szerint széthullott. (Móricz Zsigmond)