Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZAKASZOS
SZAKASZPARANCSNOK
SZAKASZT
SZAKASZTOTT
SZAKASZVEZETŐ
SZAKAVATOTT
SZAKBARBÁR
SZAKBIZOTTSÁG
SZAKCIKK
SZAKCSOPORT
SZAKDOLGOZAT
SZAKEGYLET
SZAKELŐADÓ
SZAKEMBER
SZAKÉRETTSÉGI
SZAKERŐ
SZAKÉRTELEM
SZAKÉRTŐ
SZAKÉRTŐI
SZAKFELELŐS

SZAKÍTÁS főnév -t, -ok, -a Általában a szakít igével kifejezett cselekvés, művelet, ill. az a cselekvés, hogy vmit (el)szakítanak.
  • 1. Vminek (el- v. le)tépése. Fű, gyümölcs, levél, virág szakítása; a cérna, a cipő, a fonál, a ruha szakítása. || a. (műszaki nyelv) Mérhető mechanikai erőnek vmely szilárd anyagra való hatása.
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Az a tény, hogy vki szakít vkivel, vmivel; mindenféle kapcsolat megszüntetése vkivel. A barátok, a szerelmesek szakítása. Nyílt szakításra került sor közöttük. A családjával való szakítás igen nehéz volt. || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmely addig vallott elvnek, követett gyakorlatnak elhagyása, teljes megtagadása. Ez szakítás volt egész múltjával. Ez szakítás a történelmi hagyományokkal.
  • 3. (átvitt értelemben, sport) <Súlyemelésben> az a határozott mozdulat, amellyel a versenyző a súlyt két karral, hirtelen egyetlen lendülettel a földről feje fölé emeli, rántja.
  • szakítási.