Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Szétfoszlik vmi: szövött anyag, főleg viseltes, szakadozó ruhanemű szálai egymástól elválnak, foszlányokra bomlanak. A kabát a könyökön már szétfoszlott. □ Azon szövetekhez hasonló, melyek szétfoszlanak. (Eötvös József) || a. (választékos) Általában <vmely összefüggő egész> ellenállás nélkül részeire bomlik, eloszlik. Szétfoszlik a felhő, a köd, a tömeg. □ A felhők a láthatáron összekeverednek, szétfoszlanak. (Eötvös József) A mén prüsszög s fölnyerítve száll tova lengő sörénye reggeli felhőkint szétfoszol. (Arany János) A szálak, melyek a három históriát összefűzik, az első érintésre szétfoszolnak. (Ambrus Zoltán)
2. (átvitt értelemben, választékos) <Lelki jelenség> eltűnik, elenyészik; szertefoszlik. Szétfoszlik az ábránd, az álom, az illúzió. □ Álmaim! | Rég eltűntek, szétfoszoltak. (Arany János) Ez ábrándkép hamar szétfoszolhatott. (Gyulai Pál) Lomha gond Homlokunkon szétfoszol. (Tóth Árpád)