Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Apró szemekből v. szálakból álló anyagot, tömeget> fúvással részeire választ, és szanaszéjjel hord, visz, röpít. A szél szétfújja a havat, a homokot, a szalmát, a szemetet, a pernyét, a port. □ Fújd szét a hamut rólam. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Jut-e még eszedbe az a virágos kert, melynek kóróit is rég szétfútta a szél? (Jókai Mór) || a. (ritka) <Vihar> fúvásának erejével szétbont és magával sodor vmit. A szélvész szétfújta a kazlakat. || b. (átvitt értelemben) □ Az a hon többé nincs meg, falait Elmorzsolák a mult kor férgei, S az új vihar szélfújta födelét. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, választékos) <Dicsőséget, hatalmat> megsemmisít, szétoszlat. □ [Dicsőséget] egyszerre szétfújhatja egy váratlan szellő. (Mikszáth Kálmán)
szétfújás v. szétfúvás; szétfújható; szétfújó v. szétfúvó; szétfújt v. szétfútt.