SZÉTBONTAKOZIK tárgyatlan ige (ritka)
<Együvé tartozó személyek csoportja> nagyobb területen meghatározott rendben szétszóródik. A sereg kiért a hegyszorosból, és szétbontakozott a hegyoldalon.
szétbontakozás; szétbontakozó; szétbontakozott; szétbontakoztat.