Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
SZERTE [e-e v. ë-e] határozószó, igekötő, névutó és melléknév
I. határozószó (kissé választékos)
1. Különféle v. minden irányban; erre is, arra is. Mentek mindenhová, szerte a határba. □ Harc-koszorúzta fejét a szűnő zajra fölütvén Szerte körűlnézett. (Vörösmarty Mihály) Most a jövendőlők eloszoltak szerte. (Arany János)
2. Sok helyen szétszórtan v. mindenütt. □ Szerte feketén | lapul a gyom. (Babits Mihály) || a. A vele kapcs. helyhatározóval megjelölt helynek sok v. minden részén. Szerte a hazában, a városban. □ A kofák csomagolnak szerte a piacon. (Mikszáth Kálmán) Apró tüzek, nyílnak szerte a hegyeken: egy-egy tanya világos ablaka. (Babits Mihály)
3. (ritka) Rendetlen állapotban, összevisszaságban. Az egész lakás szerte van. Most költöztünk, még szerte vagyunk.
II. igekötő (választékos)
A. <Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. A szerte- igekötős címszavakat.>
B. <Önállósítva, szerte- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott állítás nyomósításaként, a szóban forgó igével egyértékű.> [Szerteszórta minden holmiját?] Szerte [= igen, szerteszórta].
III. névutó (ragtalan v. személyragos szókapcsolat után vele együtt értve) (elavult) Az előtte levő főnévi értékű szókapcsolattal kifejezett hely egész területén. Egész ország szerte.
IV. melléknév (ritka,irodalmi nyelvben) Messzire nyúló, nagy kiterjedésű. □ A völgy fölött lassan mélyülve kékell | a szerte határ. (Babits Mihály)