Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZERZET [ë-e v. e-e] főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. (vallásügy) <Főleg a katolikus és a görög keleti egyházban> olyan egyházi személyek, kül. papok közössége, akik külön fogadalmakkal kötelezték magukat az együttes élet meghatározott formájára és bizonyos, a világi papokénál gyak. szigorúbb vallási és fegyelmi szabályok megtartására; (szerzetes(rend). Ápoló, kolduló, prédikáló, tanító szerzet; szt. Benedek szerzete; vmely szerzetbe lép; kilép a szerzetből; szt. Domonkos szerzetéhez tartozik v. szerzetének tagja; vmely szerzetet alapít, betilt, feloszlat. □ A szent Ferenc szerzeténél keresem oltalmamat. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. Magukat hasonló együttes életre és fegyelmi szabályokra kötelezett nők csoportja. Női szerzet.
  • 2. (átvitt értelemben, tréfás, gúnyos) Ismeretlen, furcsa v. gyanút keltő ember, embercsoportot. Csodálatos, furcsa, hitvány, különös (egy) szerzet. Miféle szerzet ez?: kicsoda, ki a csuda ez? □ Miféle szerzet ez, uramfia! Fehérítővel bémeszelt majom…? (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Miféle szerzet, a babiloni torony melyik megkompolyodott nyelvű építőmunkásának a származékai? (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, régies, bizalmas) Általában lény, teremtmény. □ Mi gyarló szerzetek Mit várhatunk. (Csokonai Vitéz Mihály) Jámbor szerzet az öreg (Tóth Árpád)
  • Szóösszetétel(ek): szerzetszabály; szerzettag; szerzettárs.
  • szerzeti.