Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Sok különféle helyen, elszórtan, itt is, ott is. Szerteszét van a sok könyv az asztalon. □ Már szerteszét rabol s pusztít a török, tatár. (Vörösmarty Mihály) A többi asztaloknál együtt és szerteszét, Vidám parasztlegények itták a hegy levét. (Garay János) Tarka-barka nippek, csecsebecsék hevertek szerteszét. (Krúdy Gyula)
2. (bizalmas) rendetlen állapotban, összevisszaságban. Szerteszét van az egész szoba. A festés után még szerteszét vagyunk, nem takarítottunk.
3. (a szét-, széjjel- igekötőjéhez hasonló értékkel) <A cselekvés hatásfokának nagyításával:> szerteszéjjel (3). Szerteszét dobál, folyik, fut, szór. □ Dalszárnyon a lángérzemények Madárként szálltak szerteszét. (Petőfi Sándor) A nyoszolyólányok viháncolva, sikítozva futottak szerteszét. (Móricz Zsigmond) || a. Különféle irányok felé, de helyét nem változtatva. □ Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét. (Petőfi Sándor)
4. <Hasonló szerepben:> igen sok kis részre, darabra; szerteszéjjel, szét. Szerteszét tépte a kendőjét. □ A sárkánykígyó nagy száját feltátotta, Hogy Jánost egyszerre szerteszét harapja. (Petőfi Sándor) [A meggyújtott halmaz] fújta a lángot szerteszét repegetve [= repesztgetve] a földet. (Jókai Mór) Az ő erőtől duzzadó szilaj ökle szerteszét tudná törni azt a szikár, alattomos nézésű embert. (Móricz Zsigmond)