Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZERVEZŐ [e-e] melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan, aki, ami szervez vmit. Szervező bizottság; (politika, 1945 után) szervező titkár: <társadalmi, politikai szervezetben> a szervezés munkáját irányító s ezért felelős személy; a pártot szervező erők; az iskolát szervező hatóság; a felkelést szervező személyek. || a. Szervezéssel kapcsolatos, rá vonatkozó. Alapos szervező munka.
  • II. főnév -t, -je [e]
  • 1. Olyan személy, aki vmit szervez, főleg aki vmely szervezet v. mozgalom részére (gyak. hivatásszerűen) szervezést végez. A párt szervezői és propagandistái. || a. Olyan személy, aki vmely cselekvést, akciót, főleg közös v. társadalmi megmozdulást, vállalkozást kitervel, kezdeményez, előkészít, (meg)rendez. A kutatóút, a merénylet, a nagygyűlés, a sztrájk, a tüntetés, a verseny szervezője. || b. Olyan személy, akinek különleges hajlama, képessége, tehetsége van a szervezésre. Kitűnő, nem mindennapi, ügyes szervező. □ Híres szervező, ki a… tavon minden nyáron "velencei éj"-t rendez rakétákkal, kivilágítással. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Olyan intézmény, szerv (3) v. szervezet (2), amely hatáskörénél, lehetőségeinél fogva különösen eredményes szervező munkát tud végezni. A magyar tudományos élet legfőbb szervezője az Akadémia. A kommunista párt volt a forradalom szervezője és irányítója.
  • Szóösszetétel(ek): szervezőképesség; szervezőtehetség.