SZELLENTYŰ  [e-e] főnév -t, -je [e] (
műszaki nyelv, 
elavult)
Szelep, kül. gáz v. gőz áramlásának a szabályozására. 
A gőzgép szellentyűje. Elzárja, kinyitja a szellentyűt. □ Felnyitottuk a léggömb szellentyűjét, s gázt bocsátottunk ki rajta. (Jókai Mór)