Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZERELVÉNY [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. (vasútügy) Egy-egy útra egy vonattá kapcsolt kocsik sora; vonat. Vasúti szerelvény; befut, indul a szerelvény; összeállítják a szerelvényt. □ [A mozdony] fölhúzta szerelvényét a gépházig. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. (műszaki nyelv) Vmely géphez v. vezetékhez hozzátartozó alkatrész, amelyet nem a gyártással egy időben, hanem csak később, rendsz. a használati helyen szerelnek rá. A szelepek és a csapok szerelvénye; a csővezeték szerelvényei.
  • 3. (katonaság) Azoknak a tárgyaknak az összessége, amelyeket a katona fölszerelésként magával visz. Pihenj, szerelvényt igazíts! A járőr teljes szerelvénnyel indult útnak.
  • 4. (irodalmi nyelvben, régies) Vmely helyiséghez tartozó berendezés, fölszerelés. □ A hercegi konyhához szükséges szerelvények Kis-Martonból megérkeztek. (Vas Gereben) A szerelvényt és szerkesztői irodát és lakást… – Megtartod? Nem kellett volna. (Tolnai Lajos)
  • Szóösszetétel(ek): 1. szerelvényvizsgálat; 2. vonatszerelvény.