SZERKESZTŐSÉG [ë-e v. e-e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. Vmely újság, folyóirat belső munkatársainak rendsz. állandó jellegű közössége, testülete. A szerkesztőség válaszolt. A szerkesztőség tagja lett. Kikből áll a szerkesztőség? || a. Szótár, enciklopédia, nagyobb szabású gyűjteményes v. sorozatos mű munkatársainak rendsz. ideiglenes jellegű közössége.
- 2. Ennek munkahelye, ill. az az épület, amelyet elfoglal. Fölmegy a szerkesztőségbe; telefonál a szerkesztőségbe. □ Képzelj magadnak
egy szegény vidéki szerkesztőséget. (Mikszáth Kálmán) Kopott szerkesztőségből szállt az ének
A telefon lázas kagylója zengett. (Juhász Gyula)
- 3. (ritka) A szerkesztői feladat(kör), munka(kör); a szerkesztői tiszte. Vállalta a szerkesztőséget. □ Szerkesztőségemről én magam
egy szót sem tudtam. (Kossuth Lajos) || a. (ritka) Az az idő, amely alatt vki vminek a szerkesztője. Az ő szerkesztősége alatt felvirágzott a lap. □ A Pesti Hírlap
az ő szerkesztősége alatt ötezer előfizetőig vitte. (Jókai Mór)
- szerkesztőségi; szerkesztőségű.