Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
SZERÉNYTELEN [ë-e-e v. e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
1. Olyan <személy>, akikből feltűnően v. bántóan hiányzik a szerénység. Talán nem leszek szerénytelen, ha megjegyzem, hogy , szerénytelen vagy, ha mindig csak tudásodat fitogtatod. □ A világnak éltek, s világ polgárai ez értelemben ; s ki elég szerénytelen, hogy ezek sorába iktassa be magát? (Vörösmarty Mihály) || a. Ilyen személyre valló, jellemző <magatartás, megnyilatkozás>. Szerénytelen dicsekvés, kérkedés, megjegyzés, viselkedés. Szerénytelenül viselkedett. □ Bocsánatot kérek, mindjárt a tárgyon kezdem. Azért kerestem fel ügyvéd urat, mert egy szerénytelen kis kérésem volna (Nagy Lajos)
2. Olyan <személy>, aki túlságosan sokat v. többet követel, mint amennyit érdemel. Nagyon szerénytelen volt, túlzott követelésekkel lépett föl. || a. Az ilyen személyre jellemző <magatartás, megnyilatkozás>. Szerénytelen követelés.