A magyar nyelv értelmező szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZEPLŐSÍT
SZEPLŐTLEN

SZEPLŐTELEN [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (irodalmi nyelvben) Szeplőtelen (2). || a. (vallásügy) Szeplőtelen fogantatás: a) <katolikus hittétel szerint> Szűz Máriának az eredeti bűn nélkül való fogantatása; b) ennek a tiszteletére rendelt ünnep (dec. 8). □ Máriának szeplőtelen fogantatása napján papot kívánt. (Móra Ferenc) szeplőtelenség.