Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉPSÉGES [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. (választékos) Szépséggel teljes; elragadóan, nagyon szép; gyönyörű. A mesebeli szépséges királyleány; szépséges leányok; szépséges menyasszony; szépséges arc, kéz. □ [A levelet] a kisasszony írta saját szépséges kezeivel. (Vörösmarty Mihály) Eljösz-e hozzám? el?,…szépséges Szép fejkötőt veszek. (Petőfi Sándor) Oh szépséges szép kedvesem, … Mim vagy te én nekem? (Vajda János) A leány szomorúan… hajtotta le a szépséges fejét. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (gúnyos) <Megszólításban:> erkölcsi ballépésért megvetést v. büntetést érdemlő <személy>. Szépséges legény!; na, szépséges mákvirág! □ Ösmerlek immár, szépséges Gara. (Vörösmarty Mihály) Szépséges virágszál vagy öcsém. (Vas Gereben)
  • 3. (ritka, bizalmas) Szépségesen: annak rendje és módja szerint, szépen (VII. 3, 6). □ A legények… beugrottak [a vízbe], s ott is vesztek szépségesen. (Jókai Mór)