SZÉPFIÚ főnév (bizalmas, rosszalló)
Csinos, jól ápolt, de semmitmondó arcával, rendsz. piperkőc öltözködésével a kevésbé művelt nők között nagy sikereket elérő, rendsz. üresfejű és laza erkölcsű fiatal férfi. Nem engedem a lányomat szépfiú közelébe. □ Az öreg nő talpától a fejebúbjáig végignézte az ágyán heverő szépfiút. (Hunyady Sándor) || a. (bizalmas, tréfás) <Fiatal férfi megszólításaként.> Nos, szépfiú, hogy vagyunk?
szépfiús.