Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka) Olyan <testrész, főleg arc>, amelyen nincs szeplő (1). Szeplőtlen arc. □ Boglya gyanánt emelkedő rőt hajok, melyből két parányi szem s a nem épen legszeplőtlenebb arc búvának elő , megérdemelhetné a kalpag nevezetet. (Vörösmarty Mihály)
2 (átvitt értelemben, választékos) Olyan <személy>, akinek a becsületén, tisztességén v. a jó hírén sohasem eset folt, aki erkölcsileg, jellemében teljesen tiszta, feddhetetlen. Szeplőtlen ember. || a. (átvitt értelemben) Szűz, érintetlen (3) <személy, kül. nő>. Szeplőtlen leány; (vallásügy) a szeplőtlen szűz: Szűz Mária. || b. (átvitt értelemben, választékos) Szeplőtlen (2, a) személyre valló, jellemző. Szeplőtlen élet, hírnév, múlt. □ Érezte azt is, mi szüksége volt az ő szeplőtlen nevére, törhetetlen hírű, múltjára a polgármesternek. (Babits Mihály)