SZAKÁCSNŐ főnév -je [e]
Sütés-főzésre képesített v. betanult háztartási v. üzemi alkalmazott.
Szobalányt, szakácsnőt, inast tartott. Az üzem szakácsnője igen jól főz. || a. (
átvitt értelemben,
ritka) Általában főzéssel foglalkozó, a főzés munkáját végző nő. →
Szerelmes a szakácsnő. Ki volt ma a szakácsnő? Gondos háziasszony, ügyes szakácsnő a felesége.
- szakácsnői; szakácsnőség.