SZEMLÉLETES [ë-e-ë v. e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (
választékos)
- 1. Olyan <művészi alkotás, előadási forma>, amely vmely bonyolult, elvont v. ismeretlen jelenséget könnyen elképzelhető, érthető módon ábrázol, mutat be; világos, kifejező. Szemléletes előadás, leírás, kép, mód; szemléletesen beszél. □ Megengedjük, hogy a lángész
nem ügyel efféle apróságokra
: de aki nem lángész
, bizony az ilyen meg fogja nézni: vajon mondata elég szabatos,
erőteljes-e;
képei, tropusai elég szemléletesek,
jellemzők-e. (Arany János) || a. Ilyen alkotásra jellemző. Szemléletes forma, kifejezés, stílus.
- 2. <Világos, nyilvánvaló, tipikus tulajdonságai következtében> jellegzetes, kifejező; pregnáns. A zsarnokság legszemléletesebb formája.
szemléletesség.