Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÉPASSZONY [p-a] főnév
  • 1. (bizalmas) Szépnek tartott, elismert, szépségével vonzó asszony. Szépasszony főzte: a ház asszonya által főzött étel. □ A szépasszonynak a férje… komoly francia professzor. (Gárdonyi Géza) A gavallérok százkoronás aranyakat vetettek az urnába a szépasszonyok felhívására. (Krúdy Gyula) || a. (bizalmas) <Főleg fiatalabb asszony bizalmaskodó kissé évődő megszólításaként férfi részéről.> Na, szépasszony, kész-e már a vacsora?
  • 2. (tájszó) Lidérc, gonosz szellem. Szépasszony fonala: ökörnyál; szépasszony papucsa ; szépasszony szele: forgószél; jókedvük van a szépasszonyoknak: nagy a forgószél. Szépasszony izzasztotta meg az éjjel a lovakat.
  • 3. (tájszó) Tündér.