SZÉPAPA [p-apa] főnév
Vmelyik nagyszülő nagyapja <a nagyszülők unokájához való rokoni viszonyában. || a. (
régies,
irodalmi nyelvben) Vmelyik nagyszülő apja <a nagyszülők unokájához való viszonyában>; dédapa. □ A nagyapának még volt azonkívül három fia. három leánya és a szépapádat is ismerte. (Jókai Mór) Eleven fiúcska volt
s
ott vickándozott kis ingecskéjében a szépapa karján. (Mikszáth Kálmán) || b. (
elavult) Ükapa.
- 2 Általában pontosabban meg nem határozott fokú (távoli) ős <leszármazottjához való viszonyában>. Egy szépapám negyvennyolcas honvéd volt □ Esküdözött,
Hogy olyat nem látott a gazdák szépapja, Mint aminő tömött s szép lesz a nyáj gyapja. (Sárosy Gyula) || a. (választékos) Szépapáink: a 100120 évvel előttük élt férfiak (nemzedéke). □ A három szekrény meséje ős, mint a világ
és
szépapáinknak mondhatatlan örömet okozott. (Ambrus Zoltán)
szépapai.