Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (vallásügy) <Kül. katolikus szóhasználatban:> az a magatartás, megnyilatkozás, cselekedet, amellyel vki vmely vallási közösség felfogása szerint szentnek tekintett, tisztelt tárgyat, helyiséget, szöveget, szertartást v. felszentelt személyt megsért, megcsúfol, meggyaláz. A templomrablók szentségtörést követtek el.
2. (gyak. tagadó mondatban) (átvitt értelemben, túlzó) Vmely nagy tiszteletben, kegyeletben tartott dolog, eszme durva megsértése. Szentségtörésnek tart, tekint vmit. □ Tudom én azt, hogy elkésni a válasszal még nem szentségtörés. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben, ritka) Szokatlanul merész próbálkozás, újítás, a hagyománnyal való szakítás. Ha egy lány falun egyedül ment mulatságba az régente szentségtörésnek számított. □ Hah szentségtörése a szentségtörésnek! | A táblabírák is oda esküvének | Od ahhoz az isten nélkül való néphez, Amely újítást, mely haladást visz véghez. (Petőfi Sándor)