Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
SZÉPSZERÉVEL [ë-e v. e-e] határozószó szépszerivel [ë-e]
1. Erőszak nélkül; békés eszközökkel; ügyes szóval; pusztán rábeszéléssel. Szépszerével rávesz vkit vmire; szépszerével elér vmit; szépszerével megszerez vmit. Itt szépszerével nem boldogulunk. □ Kegyed szépszerével távolította őt el innen: finom eszközökkel. (Jókai Mór) Csak az orvosi honoráriumot veszem be rajta szépszerivel. (Mikszáth Kálmán) || a. Egy kis ügyeskedéssel, ravaszkodással, de feltűnés nélkül; szinte észrevétlenül. Szeretne ebből a helyzetből szépszerével kimenekülni. □ Hátha szépszerivel kivehetném belőle a titkot. (Szigligeti Ede) Még tán lehetne szépszerével fordítani a helyzeten. (Mikszáth Kálmán)
2. Erőszak alkalmazásának bevárása nélkül; önként. Szépszerével kibékültek. Szépszerével megteszi, amit kérnek tőle. Ha szépszerével nem jön, erőszakot kell alkalmazni. □ Aki szépszerivel nem jő, kötözzétek lábait a kengyelhez. (Jókai Mór) Tudtuk, hogy szépszerével többé már ki nem adnak bennünket. (Kuncz Aladár)