SZENIOR [ë v. e] főnév -t, -ok, -a, (kissé
régies, protestáns szóhasználtban ma is) szénior (
régies írva: senior is)
- 1. (iskolai, régies) <Régente protestáns főiskolákon, kollégiumokban és a mai protestáns teológiákon> a diákság választott elnöke, aki az ifjúságot képviseli, és az iskolai törvények megtartását ellenőrzi. □ Csak a kollégiumi diákok produkáltak még színdarabokat, amiket a senior írhatott. (Jókai Mór) || a. (iskolai, 1945 előtt) Vmely egyetemi tanulmányi csoportnak idősebb és tekintélyesebb vezető tagja. A történelmi, az irodalomtörténeti szeminárium szeniora. || b. (1945 előtt) Némely ifjúsági szervezetnek vezető tagja.
- 2. (történettudomány) <Protestánsoknál> esperes.
- 3. (választékos) Vmely családnak v. más közösségnek legidősebb tagja. A képviselők szeniorát megválasztották korelnöknek.
- 4. jelzői használat(ban) is (sport, elavulóban) Felnőtt (versenyző). Szeniorok versenye; szenior nyolcas.
- szeniori; szeniorság.