A magyar nyelv értelmező szótára

SZEMKÖZT határozószó és névutó (kissé választékos)

• I. határozószó
• 1. Olyan helyzetben, hogy arca, elülső oldala a beszélő v. a szóban forgó személy felé van fordulva; szemben. Szemközt ülünk a vacsoránál. A szemközt levő falon tükör van. || a. <Fényképről, festményről szólva:> arccal az előtte levő néző felé; egészen szemben. □ A mellszobornak modellírozásához [= megmintázásához] …Kisfaludy arcképe szükséges, és pedig, ha lehet, kétféle: egyik, mely szemközt, másik, mely oldalvást…van rajzolva. (Deák Ferenc)
• 2. <Valamely utca, út, tér két oldaláról szólva:> a beszélővel v. a szóban forgó személlyel v. dologgal ellentétes oldalon; a túlsó oldalon; átellenben; szemben. A testvéremék ugyanabban az utcában szemközt laknak. □ Szemközt nagy bálvány fakapu néz ki az utcára. (Babits Mihály) Még a vén pap, a szemközt kicsit odább álló házban, az ágyban szuszog. (Móricz Zsigmond)
• 3. <Ellenfélként, ellenségként> szemben. □ Nehéz lovassági karddal állanak szemközt, bandázs nélkül, viadal a végkimerülésig. (Krúdy Gyula)
• 4. Olyan helyzetbe, hogy arca a beszélő v. a szóban forgó személy felé nézzen; szembe. □ Az ördög vigye el! kiálta az érkező, háttal nyomulva be az ajtón, s két kis kuvasz ellen botjával védve magát, mindig meg akarnak enni, mikor idejövök. – Ah, alászolgája! Ekkor aztán szemközt fordult. (Jókai Mór)
• 5. A beszélő v. a szóban forgó személy haladásával ellentétes irányban; szembe. Szemközt fúj a szél. Az utcán szemközt jött a barátom. □ Melinda…egész bosszúval el akar sietni, de szemközt jön Gertrudis. (Katona József) Itt csak egy út volt a menekülésre… Szemközt rohanni az ellenfél lovasságára. (Jókai Mór) A szél is szemközt jár. (Tömörkény István)
• 6. <Ellenfélként, ellenségként> szembe. □ [A védő] nagyon ravasz és furfangos egy róka. Nem engedte szemközt kapni magát. (Jókai Mór) Háromszor is újra kezdették a harcot; Új meg új sereget állítottak szemközt: Feledték a sebeket a nagy küzdelem közt. (Jókai Mór)
• II. névutó (közvetlenül előtte v. utána v. tőle távolabb álló -val, -vel ragos névszóval, vele határozószóval v. (elavult) -nak, -nek ragos névszóval, neki határozószóval)
• 1. Arcával, elülső oldalával vkinek, vminek arca, ill. elülső oldala felé fordult helyzetbe; szemben. Szemközt állnak, ülnek egymással. Velünk szemközt van egy cukrászda. □ Felhőbe hanyatlott a drégeli rom… Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. (Arany János) Sziráki uramnak…ősidőktől kezdve ott van a háza a régi színházzal szemközt. (Tömörkény István)
• 2. Arcával vkinek arca felé fordult helyzetbe; szembe. □ Amint e percben Erzsike és Aladár egymással egyszerre szemközt kerültek, a…gyermek hirtelen…odanyújtá kezét Aladárnak. (Jókai Mór)
• 3. (régies) Ellenfélként ellene fordulva; szemben. □ Hiányzott a bátorság, hogy én, a nő, egy férfival szemközt okoskodjam. (Vas Gereben) || a. (régies) Szemközt áll vkivel: szembeszáll, megküzd vkivel. □ Tudom én, mivel kell megküzdenem. – Így ön a gróffal hihetőleg szemközt fog állni? (Vas Gereben)
• 4. (átvitt értelemben, régies) Cselekvésében, magatartásában vki felé irányulva; szemben. □ Demokraták vagyunk, csak a nálunknál magasabbakkal szemközt. (Jókai Mór)
• 5. (ritka) Vkinek, vminek mozgási irányával v. helyzetével éppen ellenkező irányban; szembe. Velem, velünk szemközt jön ←. □ Félve halad szemközt a budai szélnek… (Arany János) Colán, szemközt úszva a zivatarral, hírül adá a saracenoknak a veszélyt, mely hajóikra vár. (Jókai Mór) Jaj, jámbor szerzet az öreg, – Ha jönne is, szemközt vele, Valami elhagyott berek Szélén némely jó embere,…Dühöm már nem ront rá soha. (Tóth Árpád) [A varjak] az északnyugati széllel szemközt lengedezve…, keringve mentek hazafelé. (Krúdy Gyula)
• III. (régies) (igekötőszerűen, a szembe- igekötőjéhez hasonló értékkel) □ A kegyetlen ellenség irtóztató csapásának szemközt futott. (Csokonai Vitéz Mihály) Nojsz, nyúlna valaki hozzá: majd ütné szemközt. (Vas Gereben) Nem oly céllal hagyók el ősi fészkünk…Szemközt halállal sem avégre néztünk A hűtlen tengeren s harcok terén, Hogy olcsó hírnév füstje lenne részünk. (Arany János–Tasso-fordítás) Szemközt állítalak e tanúval. (Jókai Mór) A poharában levő itallal szemközt önti Jánost. (Tömörkény István)