Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZEMLÉL [ë v. e] tárgyas ige -t, -jen [ë]
  • 1. (választékos) Figyelmesen, elmerülve hosszasan néz, vizsgál vmit, vkit. Eltűnődve szemléli az írást. □ Leplembe burkolva könyökömre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem. (Berzsenyi Dániel) Én udvarunkon… Húztam meg magamat. S némán szemléltem a szárnyokat próbáló Kis gólyafiakat. (Petőfi Sándor) [Nők.] Ha varrtok, vagy vajat mértek, | kirakatot szemléltek komolykodó szakértelemmel… | fölkacagok az örömtől, hogy vagytok. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka, régies) Szemlél vmit: szemlét tart vmi, vkik fölött. □ Lajos… | Most Budán székelve, éjt napot eggyé tesz | …Tart tanácsot, ír, vagy csapatokat szemlél. (Arany János)
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) Lát, néz vmit, vki(ke)t. □ Sírt bennem a lélek, hogy a pazarlást | szemléltem. (Katona József) Hej, de mit szemlélek ott? | Ember az, vagy morzsalék? (Vörösmarty Mihály)
  • Igekötős igék: átszemlél; megszemlél; végigszemlél.
  • szemlélés; szemlélhető; szemlél.