SZEMHUNYÁS [u v. ú] főnév -t, (-ok), -a
- 1. (ritka) A szemhéj(ak) összezárása, a szem behunyása. □ Mi rémsötét ez, amit látni kell, Amely elől nem ment meg szemhunyás? (Jókai Mór) || a. (gyak. túlzó) Az a rövid idő, amely alatt vki a szemét behunyja. Nem aludt egy szemhunyást sem.
- 2. (átvitt értelemben) Az a cselekvés, magatartás, tény, hogy vki szemet huny vmire, szándékosan nem lát meg v. elnéz vmit, rendsz. hibát, mulasztást. Szemhunyással siklik el vmi fölött. Szemhunyással mellőz, eltűr vmit.