SZEMEZ [1] [ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
Szemez vkivel: a) <nő v. férfi másik nembeli személyt> szerelmi közeledés szándékával ismételten v. hosszasan, rendsz. bizonyos szemjátékkal úgy néz, hogy a nézett személy is többször, hosszasan, beleegyezően visszanéz.
Egy csinos nővel szemezett az eszpresszóban. Jó negyed óráig szemeztek, míg a férfi végre megszólította. b) titkos egyetértéssel, jelentősen ránéz vkire. □ A diákok
Bíró Gyurkával szemeztek, ki a tanárok között ülve kedélyes mosollyal bátorította az ifjúságot. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: átszemez; elszemez; odaszemez; összeszemez; végigszemez; visszaszemez.
- szemező.